RSS




Jön!!! Jön!!! Jön!!!

Történelem

Pofon a semmiből (Eb-történelem, 2006)

A bronzérmet hozó szentpétervári világbajnokságot követően az érem reményében indult útnak a magyar válogatott Svédországba, nem is minden alap nélkül, mivel a mieink ágán csak egy ellenfél, Norvégia tűnt igazán veszélyesnek.

A változatlanság kedvéért (Eb-történelem, 2004)

A csalódást keltő athéni olimpia után a hazai rendezésű Európa-bajnokságon próbált vigasztalódni a magyar válogatott. Egy nappal a befejezést előtt a poklok poklában éreztük magunkat, de az együttes végül a padlóról felállva a dobogóra lépett, így ismét tudtunk ünnepelni.

Skandinávia-kupa (Eb-történelem, 2002)

Ha létezik világverseny, amelyet a házigazda magának rendezett, akkor a 2002-es női Eb kétségtelenül ilyennek bizonyult, mivel a dánok magukon kívül legfeljebb a norvégokkal foglalkoztak a verseny két hete alatt, velük is csak a döntőben. Hat évvel ezelőtt az Eb-n minden az északiakról szólt. A mi emlékezetünkben Farkas Ági második Eb-gólkirálynői címe, illetve Görbicz Anita válogatottbeli bemutatkozása okán maradt meg az ötödik Európa-bajnokság.
Arany a nyakban (Eb-történelem, 2000)

Arany a nyakban (Eb-történelem, 2000)

A modern kori magyar kézilabdázás legnagyobb sikere kétségtelenül a női válogatott 2000-es Európa-bajnoki címe, amelyet talán kárpótlásul is kaptunk a sorstól a bő két hónappal korábban elvesztett olimpiai döntőért. 

Pálinger berobban (Eb-történelem, 1998)

Az atlantai olimpiát követően sok babér nem termett a magyar női válogatottnak, az 1996-os Eb-n 10., egy évvel később a világbajnokságon pedig 9. helyen végzett a csapat. 1998 tavaszán Németh András és Zsiga Gyula közösen juttatták ki az együttest a Hollandia Európa-bajnokságra, de ősszel a Németországból tíz esztendő után hazatérő Mocsai Lajos lett a kapitány, aki rögvest a dobogón nyitott a csapattal!

Terített betli (Eb-történelem, 1996)

Két évvel a németországi Eb-t követően a friss olimpiai bajnok otthonában, Dániában került sor a második Európa-bajnokságra 1996 decemberében. A magyar válogatott olimpiai bronzérmesként érkezett, igaz, felforgatott összetételben, de nagy csalódást keltve távozott – az elmúlt húsz év legrosszabb eredményét produkálva.

Vissza az élvonalba - rossz szájízzel (Eb-történelem, 1994)

Sorozatunkban felidézzük az eddigi női Európa-bajnokságok történetét. 1993-ban alakult meg az Európai Kézilabda Szövetség (EHF), egy évvel később pedig sor került az első férfi, majd az első női Európa-bajnokságra, Németországban. Máig emlékezetes számunkra a torna…


Retz Bútor